Boldog Új Évet Mindannyiunknak!

- kívánom, hogy minden úgy sikerüljön, ahogy szeretnénk!!!

Az elköszönő Óévnek ehelyütt köszönöm ezt a blogot. Soha sem sejtettem, hogy ilyesfajta hobbira fogok szert tenni (pláne hogy számítógép is van benne; aki tudja, tudja....), mindenestere rengeteg önfeledt percet köszönhetek neki. Remélem az Új Évben sem lesz ez másként...

A németek jó csúszást kívánnak egymásnak ilyenkor (Guten Rutsch!) - talán a hazafelé csúszkálásra gondolva? Én is egy csúszós (de nem sikamlós) sztorival csúszok át az új évbe.

A karácsonyi betlehemezés után a nagy tömeg vége felé igyekeztem kifelé a templomból, kisfiam kezét fogva. A hívek még ott sereglettek a szépen megvilágított templom előtt, hogy ki-ki boldog karácsonyt kívánjon egymásnak, mielőtt csengettyűszó és angyalszárnysuhogás közepette haza tér meleg otthonába. Hogy-hogy nem, a tömeg nyomott, kisfiam lemaradt, én elábrándoztam és nem vettem észre, hogy bizony van még egy lépcsőfok előttem. Viszonylag sokáig kérdéses volt, hogy meg tudom-e őrizni az egyensúlyom, de aztán eldőlt a dolog és vele együtt én is. Szépen lassan úsztam a levegőben, először térdre esve - egyúttal a figyelem kellős közepébe is zuhanva. Talán jelenése van? - gondolhatták a hívek. Aztán arcra is borultam, eleget téve a mohamedán hagyományoknak is - igazából a kezemben lévő fényképezőt próbáltam védeni.

Az eséshez is érzék kell, jól kell kiválasztani tudni a pillanatot. Most - megint - bebizonyosodott, hogy ebben a művészeti ágban van keresnivalóm. Az évnek épp azokat a perceit választottam, amikor mindenki a lehető legjobban van eltelve a szeretet, a segíteniakarás, az áhitat és az együvé tartozás érzésével. Körülbelül ötvenen segítettek fel.

Mindenesetre csúszás- és pofáraesésmentes vidám estét, boldog új évet kívánok...a többi esős szösszenetemet jövőre Veled ugyanitt....

Karácsonyi sütemények - tojás nélkül

Vaníliás kifli

Szinte minden családban ismerik, és mindenhol máshogy. Hallottam már lányt sikítani a süti láttán: PÚDERES MACSKA!!!! Az egyik barátunk karácsonyi ajándéknak készíti – természetesen máshogyan mint én. Amikor Szilveszter este összejövünk, az első kérdések egyike, hogy idén mennyit készített. A számok 500-nál szoktak kezdődni.
Egyik legszebb sütésemet ért dicséretem is ezekhez a kiflicskékhez fűződik. Én is ajándékba vittem vendégségbe, szépen elrendeztem egy papírtálcán, celofánba csomagoltam. Odafelé tankoltunk is, és én fáradtam a kasszához. A mögöttem sorban álló úr nagyon csalódott képet vágott, amikor kérdésére azt a választ kapta:
- Nem, ezt nem itt vettem, hanem én sütöttem.
Azért is jó süti, mert a gyerekekkel együtt lehet sodorni, hajlítani, a sütés egy kis gyurmázás is egyben.


Hozzávalók

21 deka vaj vagy margarin
11 deka dió
7 deka porcukor
28 deka liszt
2 zacskó vaníliás cukor

A szóráshoz: vaníliás cukor-porcukor keveréke.


Összekeverjük a hozzávalókat. Két kezünk között egy diónyi darabot megsodrunk, majd patkó alakúra hajlítunk. Sütőpapírral kibélelt sütőlemezre fektetjük.

175 fokos sütőben addig sütjük, amíg a szélén nem látjuk, hogy enyhén barnulni kezd (nem szabad megbarnulnia). Ez körülbelül 20 perc.

A sütőből kivéve még azon melegében szitán át megszórjuk vaníliás cukorral elkevert porcukorral.

Teához is kitűnő.


Advent van, várakozás Jézus születésének napára.
Ilyenkor minden édesanya gondol arra, hogy ő is mennyire várta a saját gyerekét. A Sors úgy akarta, hogy én sokáig várjak. Évekig.
Nagymamám ránk hagyományozott babonája szerint az embernek az az imája meghallgatásra talál, amit egy olyan templomban tesz, ahol azelőtt sosem járt (és nyomatékul még adakozik is). Párizsban a San Sulpice templomban Szent Antalnak gyertyát gyújtottam és arra kértem, hogy ha neki ott ülhet a karján egy kisbaba, engedje meg, hogy az enyémen is ott üljön.
Kislányomat nagyon sokáig cipeltem a karomon. Amíg a testvére be nem költözött a pocakomba.

Karácsonyi menü

Tepsis hal

Karácsonyi háziasszony kétféle van: aki mindig a szokásosat főzi, illetve aki folyton variál. Karácsonyi háziasszony koromban már évek óta nem variálok, a menü ugyanaz: borleves (gyerekeknek vanília sodó) és tepsis hal. Mivel ezeket az ételeket könnyen és gyorsan el lehet készíteni, és ez a tény semmit nem von le az élvezeti értékből. Így az anyukafeleségháziasszonyszakácsnőbombanő szerepkörből a nem kívánt rész törölhető.

A Tepsis halat Szenteste délelőttjén is el lehet kezdeni előkészíteni. Így a befejezés tényleg csak pillanatok műve.

Hozzávalók, hozzávetőleg, nem lehet elrontani az arányokat:

füstölt szalonna
főtt krumpli
halfilé - hosszában szeletelt, én szeretem az alaszkait, úgy képzelem, ott tisztább a tenger
olajbogyó
petrezselyem
olívaolaj
citromkarikák
bazsalikom, oregánó, só, bors

A tepsiben egyenletesen eloszlatjuk a vékonyra szelt füstölt szalonnát, rákarikázzuk a főtt krumplit.

Összevágjuk a petrezselyemet, felkarikázzuk a citromot.

A fűszereket, egyebeket összekészítjük a kezünk ügyébe, hogy még keresgélni se kelljen.

Ezután befaragjuk a fát a talpba, feldíszítjük, miután idén is jót vitatkoztunk életünk párjával arról, hogy az égőket, vagy a többi díszt kell-e előbb feltenni a fára. becsomagoljuk a még hátralevő ajándékokat. Megterítjük az ünnepi asztalt. Mindezt a lehető legnagyobb csöndben, hiszen a fát az angyalkák hozzák. Begyömöszöljük családunkat és magunkat ünneplő ruhába. Gyermekeinket többször is, mire egyszer úgy maradnak. Meghatódunk a templomi karácsonyváráson, szárnysuhogásokat vélünk hallani hazafalé az úton, sőt kislányunk lát is egyet az ágon ülve. Meggyújtjuk az égőket, a csillagszórókat, a fát nem. Dalolunk. Keresgélünk a fa alatt.

Az ajándékbontás után ráhelyezzük a krumplikra a megmosott, de még fagyos halfiléket. Fejtől-lábtól elrendezve őket, hogy minél egyenletesebben beboríthassuk a felületet.

A tetejére tesszük a citromkarikákat, megszórjuk a petrezselyemmel, a fűszerekkel, egy kis olívaolajjal. Elrendezzük az olajbogyókat is.

175 fokon 20-25 perc alatt megsül. Ezidő alatt összedobjuk a borlevest. Segítünk kibonani a barbie haját a papírdobozról, amit gondos kínai kezek ezerszeresen odacsavaroztak a doboz hátuljára. Félkézzel lerendezünk egy jenga-vetélkedőt. Én kicsi pónim sörényébe csillámló gyöngysort fűzünk. Huszadszor is elénekeljük a Kiskarácsonyt, igyekszünk nem rálépni a tűzoltóautó-arzenál legfrissebb darabjára. Fáradtan egy pillantást vetünk a konyhaablakban tükröződő ünneplő ruhás képmásunkra, miközben megállapítjuk magunkban csendben mosolyogva: az idén is sikerült...

Tartárral kívánjuk. Kínáljuk.

Gluténmentes.

Tejfehérjementes.

Karácsonyi sütemények III.

Mogyorós puszedli


Mindenkinek van favoritja a karácsonyi sütik között – hogy még véletlenül se maradhasson ki egyik se. A mogyorós puszedli Apukámé és a férjemé….meg a húgaimé, meg a kislányomé, meg az enyém, meg…….



Hozzávalók
3 tojásfehérje
22 deka cukor
15 deka darált mogyoró (török, mókus neveken szokott futni, egyszóval nem amerikai, hanem magyar, a bokorról)
3 deka zsemlemorzsa
1 zacskó vaníliás cukor


Egy tojásra lebontva is megadom a mennyiségeket és akkor azt felszorozva tetszőleges mennyiséget lehet készíteni. Ez akkor is jó taktika lehet, ha a mogyoró ára láttán úgy döntünk, hogy „inkább csak tíz dekát tessék adni, köszönöm szépen”.
Szóval nem is felszorzásról, hanem elosztásról beszélhetünk.

És itt el kell, hogy süssem kedvenc anekdotámat Karinthyról, amiből kiviláglik, hogy mennyire zseniális elme volt (Kosztolányi Dezsőné visszaemlékezéseiben olvastam).

Karinthy egyszer együtt vacsorázott egy nagyon gazdag ismerősével. A vacsora végén a gazdag ember egy meglehetősen nagyértékű bankót nyomott a pincér kezébe:
- Ezt osszák el, fiam.
A folyton pénzhiánnyal küzdő Karinthy egy jóval szerényebb összeget adott:
- Ezt pedig szorozzák meg!


Na és akkor az egy tojásra kivetített alapmennyiség:
1 tojásfehérje
7 deka cukor
5 deka mogyoró
1 deka zsemlemorzsa
némi vaníliás cukor---áááh egyszer élünk, döntsük bele az egész tasakot

A tojásfehérjéket felverjük kemény habnak, óvatosan hozzákeverjük a lehetőleg átszitált porcukrot (nagy göbök ne legyenek benne), a mogyorót, a zsemlemorzsát és a vaníliás cukrot.

Diónyi gombócokat formálunk belőle és sütőpapírral kibélelt sütőlapra tesszük egymástól kb. 5 centi távolságra.

150 fokon sütjük-szárítjuk, amíg a felülete repedezni illetve pirulni nem kezd.

A képen látható pirossági fokozatot nem szoktam elérni, inkább halványan veszem ki a sütőből. Így is jó volt, azért.



Tejfehérjementes.


Kisfiamat öltöztetem reggel. Egy hosszú betegség után először megy oviba. Mindent elkövet, hogy hátráltassa a folyamatot.
- Kisfiam, ne nehezítsd meg a dolgom, én érted dolgozom! – mondom neki az öltözködést értve a munkán.
- Ő viszont helyesen értelmezi a szituációt, a munkának azt a tevékenységet érti, ami elvesz tőle, ami miatt messzire megyek, és őt otthagyom az oviban:
- Én pedig nem érted megyek az oviba! - mondja mérgesen.
- Hát kiért?
- Apuért!
Estére már nagyon hiányoztam neki, mert bevallotta, hogy értem is megy az oviba. Remélem egyszer majd saját magáért megy oda…

Karácsonyi sütemények II.

Londoni szelet

Nem tudom, hogy mért Londoni, hiszen London nem tipikusan diótermő vidék, a barackról is inkább Kecskemét jut eszembe, a manduláról meg a Balaton-felvidék… Az biztos, hogy teához (is) jól csúszik, és még azok a férfiak is, akik egyébként a férfiasan tökéletes 007-es imidzsüket „én nem szeretem az édességet!” felkiáltással kívánják még kézelfoghatóbbá tenni, nos még ők is lecsusszantanak belőle jó párat. Persze a végén hozzáteszik, hogy "azért jó, mert nem is anyira édes". Ezért a képzeletemben inkább Legényfogónak hívom…



Hozzávalók
Az omlós tésztához:
21 deka liszt
12 deka vaj vagy margarin
7 deka cukor

3 tojássárgája

A tetejére:
4-6 tojás fehérje
25 deka darált dió
20 deka cukor
baracklekvár
3-4 deka mandula, hosszában felhasogatva (négy részre vágva, nem olyan bonyolult, gyorsan meg lehet csinálni)


A hozzávalókból elkészítjük a tésztát. Kinyújtjuk a tepsi méretére és a kivajazott, kilsztezett tepsibe tesszük.

Megkenjük baracklekvárral, a dióból egy kicsinyt elcsenünk, és megszórjuk vele a lekvárt, majd egy kis porcukorral a diót.

A tojások habját keményre verjük, hozzáadjuk a diót, a cukrot, szép óvatosan összekeverjük vele, majd a diós masszát a lekváros tésztára halmozzuk.

A tetejét megszórjuk a mandulahasábokkal.

175 fokon 50 percig sütjük. Ha látjuk, hogy pirulni kezd a mandula a tetején, illetve a massza kezd elválni a tepsi falától, akkor jó.

Kis, 3-3 centis kockákra szoktam vágni.

A gyerekeim szeretnek segíteni a háztartásban. Szívből remélem, hogy rácáfolnak Apukám axiómájára, miszerint „a gyerek addig szeret segíteni, amíg azzal több kárt okoz, mint hasznot hajt. Ha fordulna a kocka, akkor a gyerekek kedve elmegy a segítéstől”.
Kisfiam még az első típusba tartozik, vele sütni-főzni-háztartásni egyelőre többlet energiákat és türelmet kíván. Például diót úgy törünk, hogy az ő keze a markoló, ami kivesz egy diót a többi közül, odaszállítja, természetesen illúziókeltő hanghatások kíséretében a diótörőhöz, ami az én kezemben van, és ezek után törhetem meg én. A művelet alig vesz több időt igénybe, mint 5 perc, diónként. Viszont a kedvencével játszott: egy erőgéppel.

Múltkorában mit sem sejtő gyermekem találkozott egy Bionicle Harcossal, akit az unokatestvére felejtett a nagyszülőknél.
- Diótörjőőőőőőő!!! – kiáltott fel boldogan.

A második találkozásnál már sejthetett valamit, Féjejmetes Diótöjőőőőőőőnek titulálva a gyermekszerető játéktervező megvalósult álmát.

Adventi hangulatban

Karácsonyi aprósütemények I.

Nagymamám sütötte ezeket a karácsonyi aprósüteményeket. Az ő sárgalapú szakácskönyvéből kerültek az enyémbe, ami a régi idők hangulatát idézve szintén sárgalapú. Mondanám, hogy egyszer remélem majd gyermekeim is átírják a sajátjukba, ha gondolhatnám, hogy lesz még füzet és sárgalap egyszer, de az elektronika fejlődése arra enged következtetni, hogy ők már valamiféle tenyérben elférő digitális adathordozóból fogják kilesni a hozzávalókat és az elkészítés módját. Mert adventi-karácsonyi készülődés generációk múlva is lesz, és abban azért reménykedem, hogy ha az ember a génjein kívül mást nem is, de egy-két receptjét azért továbbad a pár generációval arrébb lévő leszármazottainak, úgy ahogy maga is kapta őket…

Persze akkor már nem lesz a „szakácskönyv” az ember ízlésének, kedvenc ételeinek a szó szoros értelmében vett lenyomata, mint ahogyan az én szakácskönyvembe jutott a Narancsos kosárkák alapanyagából, amit kezdő háziasszony koromban tálaltam először a konyhapultra és az azon lévő füzetrere, majd a maradékot a vendégeim elé.

Ezek a karácsonyi sütemények több okból váltak karácsonyiakká. Először is az alapanyaguk miatt, ami dió, narancshéj, vanília, mogyoró, csupa olyasmi, amit már a Mikulás zsákja is rejteget. Másodszor pedig az eltarthatóságuk miatt. Napokkal az ünnep előtt el lehet készíteni és még napokig jó, már ha marad belőlük…

Moszkauer

Ennél kalóriadúsabb süteményt nehéz elképzelni, van benne minden, ami a legmagasabb szintű energiatartalékokkal rendelkezik: dió, csokoládé, tejszín, étolaj…na de ne legyek ünneprontó…az egyik legfinomabb sütemény is egyúttal, amit valaha is ettem És igen egyszerű az elkészítése.
Ennek az alapmennyiségnek eleve a dupláját szoktam venni, mert a családtagoknak szoktam egy tetszetős kis csomagocskát is összeállítani a süteményekből és a moszkauer különösen kelendő. (egy adag is elég tekintélyes mennyiség lesz).

Hozzávalók

15 deka kristálycukor
15 deka durvára darált dió (mivel a darálóm egyféleképpen darál: finomra, én finomra darálom a diót, de ez így is tökéletes)
7 deka vaj vagy margarin
cukrozott narancshéj, vagy frissen reszelt; a Washington-félét szoktam választani, ha narancshéjat kell reszelni, igen, azt a nagyon nagyot és az almareszelőn reszelem. Egy időben költségtakarékosságból választottam a friss narancsot, de ma már sajnos a narancs, mint gyümölcs is drága, úgyhogy az árbeli különbség elhanyagolható. Az ízbeli is, a frissen reszeltnek intenzívebb az íze.
1 dl tejszín
1 deka liszt

A mázhoz
10 deka étcsokoládé
5 deka margarin vagy ennek megfelelő mennyiségű étolaj

Enyhe tűzön, állandó keverés mellett összefőzzük a diót, a tejszínt, a margarint, a cukrot és a narancshéjat (rottyanjon párat). Miután levesszük a tűzről, hozzáadjuk a lisztet (ennek a mennyisége változhat, a lényeg, hogy a képen látható keménységű masszát kapjuk).

Sütőlapra sütőpapírt terítünk, erre teáskanállal mandulányi halmokat helyezünk, egymástól 5 centi távolságra. Ha szükséges a kanalat időnként hideg vízbe mártjuk, hogy könnyebben leessen róla a massza.

175 fokon 10-12 percig sütjük. Akkor jó, ha a széle barnásabb, mint a közepe.

Sülés közben elterülnek majd a kis halmocskák. A lapos korongokat azon melegében kiszedjük a tepsiből, és lapos tányérokra helyezzük. Ilyenkor még képlékenyek a tallérok, de ahogy hűlnek, megdermednek.

10 deka étcsokoládét összeolvasztunk 5 deka margarinnal vagy némi étolajjal, és a tallérok tetejét bekenjük vele. Hűtőben megdermesztjük (5 perc), majd egy lezárható edényben egymás tetejére pakolva tárolhatjuk tovább. Azt a három darabot, amit a körülöttünk toporgó családtagok meghagytak…


És egy keserédes gyerekmondás a végére.

Kisfiam letörli a puszikat, amiket adok neki.
- Te letörölted a puszimat???? – kérdezem megrökönyödve.
Ő átérzi, hogy ez nekem rosszulesik:
- Ááá nem, csak beletettem a kezembe őket!

Padlizsánkrém

Szerintem az egyik legszebb zöldség a padlizsán. Ha meglátom, rögtön a nyár jut róla eszembe és jókedvem lesz. Az a fényes héj, az a mélylila szín… Egy ideig azért álmodoztam a VW Polójáról, mert padlizsánlila színben is lehetett kapni. Igaz, ha a padlizsán leveszi a ruháját, már nem annyira csinos, viszont nagyon ízletes…



Hozzávalók, hozzávetőleg:

2 kisebb padlizsán – szeretem a kisebbeket, meggyőződésem, hogy zsengébbek
4-6 gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyem
olívaolaj
1 citrom leve
só
frissen őrölt bors


A padlizsánt tepsibe téve, 175 fokon kb. 40 perc alatt megsütjük (akkor jó, ha barnul a héja). A tepsit a sütőből kivéve egy tányért borítunk a padlizsánra, ami az így keletkező gőzfürdőben úgy dönt, hogy bármilyen szép is az a lila selyem pongyola, túl meleg, úgyhogy jó lenne, ha valaki levenné rólam… Ezen ne múljon, a héját egy negyedórás izzasztás után nagyon egyszerűen lehúzhatjuk a zöldséghúsról.

Rozsdamentes vagy fakéssel (ez nagyon fontos, mert különben megfeketedik a padlizsán), felszeleteljük, meglocsoljuk a citromlével, hogy ne barnuljon meg.

Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a valamennyire felaprított petrezselymet, az olívaolajat, a sót és a borsot, majd botmixerrel péppé daráljuk.

Pár órát hűtőben állni hagyjuk, hogy összeérjenek az ízek, majd pirítós kenyérre kenve fogyasztjuk.

Napokig friss marad.

Mi gyakran esszük az ezelőtt tárgyalt vega tatárbifsztekkel, és a sajtos melegszendviccsel kombinálva.


Gluténmentes.
Tejfehérjementes.


A csinos ruha fontos. Különösen azoknak, akiket hiúmajomgénnel szerencséltetett jó sorsa.
- A reggel azért van, hogy csinosat vegyünk fel! – oktatott ma reggel kisfiam egy nagy adag szemrehányással a hangjában, amikor egy neki nem tetsző kardigánba akartam belegyömöszölni. Nem padlizsánlilába. Napsárgába, hogy a nyárias hangulatnál maradjunk ez első havazós napon. A helyes választás kisfiúról lévén szó, a szilvakék lett volna természetesen.

Vegetáriánus tatárbifsztek

Édesapám igen tekervényes észjárású. Amikor azt hallotta a rádióban, hogy minden ételt el lehet készíteni vegetáriánus módon is, rögtön feltette a költőinek szánt kérdést:
- Talán még a tatárbifszteket is?
És a másodperc törtrésze alatt talált rá igen frappáns gyakorlati megoldást.
Az étel alapanyaga a paradicsom, aminek épp utószenonja van. Viszont érdemes télen is főzni, mert egy fél kiló elég hozzá, így egyrészt gazdaságos, mert ugyanennyi kenyeret jóval drágábban pakolhatnánk meg téli szalámival mondjuk, másrészt elénk idézi a nyár ízeit, hangulatát…



Hozzávalók

fél kiló paradicsom

két fej vöröshagyma
olívaolaj
2-3 gerezd fokhagyma
mustár
ketchup
kakukkfű
majoránna
bazsalikom
oregánó
só
2 evőkanál étkezési keményítő vagy liszt

francia vagy bármilyen más kenyér


Valaki azt mondta, hogy ő úgy kezd főzni, hogy odateszi a vöröshagymát pirulni a disznózsíron és amikor ezzel kész, akkor kezd el gondolkodni rajta, hogy mi is legyen az ebéd…
Ez rám is igaz, azzal a módosítással, hogy nálam olívaolajon dínsztelődik a hagyma. Ez a párosítás ihletetadóan ínycsiklandó, jó sok receptem kezdődik így.

Szóval, ha az apróra vágott vöröshagyma megdínsztelődött, megfuttatjuk rajta a tört fokhagymát de csak addig, amíg az illatát elkezdjük érezni, tovább nem szabad, különben megkeseredik.

Közben a paradicsomokról lehúzzuk a héjukat. Ez sokkal könnyebben megy mint az ember gondolná. Egy tűzálló tálba helyezzük a megmosott paradicsomokat és leöntjük forró vízzel. Mint a kismalacok a farkast. Forró vizet a kopaszra. Szegény paradicsomok ijedtükben rögtön eldobják a ruhájukat.

Ezután felaprítjuk és a hagymához adjuk. Fűszerezzük egy kis ketchuppal, mustárral és a zöld fűszerekkel, sózzuk, borsozzuk (különösen szeretem a frissen darált színes borsot). Addig főzzük, amíg egy masszaszerű képződményt nem kapunk. Közben többször kevergetjük, a fakanállal a paradicsomokat egy kicsit szét is nyomkodjuk.

A végén megszórjuk 1-2 evőkanál keményítővel, összekeverjük és még egyet rottyintunk rajta. Keményítő helyett használhatunk lisztet is, ez utóbbi hajlamosabb a csomósodásra.

A (francia)kenyeret megpirítjuk. A tálaláshoz nálunk mindenki kap egy evőkanalat, amivel önállóan, fondüszerűen kenhet a kenyerére. Előre megkenni a kenyereket nem érdemes, mert beszívják a nedvességet. Igaz erre kitalálták azt, hogy kenjük meg a kenyérszeleteket olívaolajjal és úgy süssük (ez a crostini). Szerintem azonban ez fölösleges kalória és az együtt falatozás élményét is elveszi. Ha elegánsabbak akarunk lenni, akkor viszont forduljunk az olaszos megoldáshoz.


Tojásmentes.
Tejfehérjementes.

Azért is szeretem a vega tatárbifszteket, mert jó változatossá tenni a reggelire és vacsorára kínált szendvicseket.

Igaz a kisfiam nem biztos, hogy a változatosság rabja.

Mikor azt kérdeztem tőle:
- Te milyen kenyeret kérsz? – azt válaszolta:
- Nadon nadot!!!!!

Tökfőzelék, ahogy én szeretem

A tökfőzeléket szívből gyűlöltem, mintegy családi hagyományként. Mígnem a vállalati teakonyhában meg nem kínált vele a kolléganőm. Udvariasságból elfogadtam. Jól tettem.


Hozzávalók
(gyalult) tök
egy csokor kapor
egy fej vöröshagyma
1 teáskanál só
2 deci tejföl
2-3 evőkanál liszt
némi étolaj

A tököt besózzuk, állni hagyjuk, amíg a hagymával végzünk. Gyalult tököt szoktam venni, hogy ezzel ne kelljen bíbelődni, de ha nincs, akkor lereszelem én. Tökgyalu hiányában almareszelőn, az ízhatás ugyanaz.

A vöröshagymát felaprítjuk, az étolajon megdínszteljük. Rádobjuk a tököt és azt a levet is hozzáadjuk, amit eresztett, a világért sem önjük ki. Ha szükséges még egy kis vizet teszünk hozzá, nem kell sok, nem kell, hogy ellepje, csak annyi kell, hogy be tudjuk habarni a főzeléket.

Hozzáadjuk az apróra vágott kaprot. A gyalult tök mellé tesznek mutatóba egy kis kaprot, de ezzel ne elégedjünk meg! Vegyünk még friss illatos kaporcsomót és bátran adagoljuk a főzelékünkbe!

Ha a tökszálak megpuhultak (nagyon gyorsan kész), akkor behabarjuk: egy tálba öntjük a tejfölt és a lisztet, habverővel összekeverjük, lazításként hozzáadunk még egy kis vizet. Addig keverjük, amíg homogén nem lesz. A habverővel kiváló eredményt érhetünk el. A főzelék főzőlevéből apránként hozzákanalazunk, és alaposan elkeverjük. Ha a tejfölös masszánk már kellően átmelegedett, az egészet a lábosba öntjük. Pár percet még kevergetjük, rottyintunk rajta, hogy a liszt íz eltűnjön.


Kisfiam mostanában nálamnál nagyobb hatalmakat hív segítségül a maga oldalára a velem való érvelésben. Az óvó néni mellett a doktor néni is hivatkozási alap.
Amikor azt mondjuk neki:
- Ne szipogj! – azt válaszolja:
- De a dottojnéni is azt mondta, hogy szívjam az ojjomat!

Mondja is valóban. Nekünk, szülőknek, hogy porszívóval szívjuk az orrát.


A tökfőzelék és az orrszívó-porszívó által hatástalanítani kívánt termék között logikai összefüggést ne tessék keresni! A valósággal való minden egyezőség pusztán a véletlen műve!

Májpuffancs

Kicsit szerencsétlen a név, mindenféle kétértelmű asszociációkra ad okot. Viszont az étel nagyon is jó, sőt kiváló. További előnyei, hogy olcsó és villámgyors. Akár a rejtett készleteinkből is kivitelezhető. Remek feltét főzelékekre.


Hozzávalók:
4 májkonzerv (mostanában én egy családit szoktam venni, ez 3 kicsinek felel meg, a többi hozzávalót arányosan adagolom)
4 tojás
4 evőkanál zsemlemorzsa
2 evőkanál liszt
egy csokor petrezselyem (elmaradhat)
étolaj a sütéshez

A hozzávalókat villával kikeverem, majd egy evőkanál segítségével a forró olajba kanalazom. Ha átsült az egyik oldala, megfordítom (gyorsan sül). Szalvétára helyezem, hogy leitassam róla a felesleges olajat.


A gyerekeim is nagyon szeretik. Kisfiam mostanában ha édességet akar enni, hivatkozási alapul használja az óvó néni szavait:
- Édi néni is azt mondja, hogy sokat kell ennem, hogy nagyra nőjek!

A májpuffancsból és a fentebb következő tökfőzelékből is sokat eszik, és itt kettőnk szándéka is találkozik, nem kell korteshadjáratot folytatnia egy kis repetáért.

A Hetedik

Hajlamos vagyok az összeesküvés-elméletekre. Akár egy félrehallott mondat mögé is pillanatok alatt kreálok egy hihető történetet, amibe kitűnően beleillik az amúgy értelmetlen szövegfoszlány. (Erről a játékról is van elméletem ;-) )


Tinédzser koromban azt hittem, a művészet az én utam. Nem így lett, de az Élet jó rendező, arra terelt, amerre kellett. Emberekkel foglalkozom.


Ha a Nagyapám nem magyarosítja a nevét, vagy arra magyarosít, amit a neve jelent, ma úgy hívnának, mint a férjemet. Ehelyett nagyapám az élete nagy szerelmét, egy magyar sikersportágat helyezett el a családnevünkben. Nomen est omen: olimpiai bajnokkal is büszkélkedhetünk.


Zene, zene, zene.


Régebben gyakran néztek minket testvéreknek a férjemmel. Ma már persze egyértelmű a kép: apa, anya, gyerekek.


Fényfüggő vagyok. Megfogadom a jó tanácsot és sárgára fogom festetni a szobám falát.


Azt hittem, vénlány maradok. Nem így lett. Azt hittem, városi lány vagyok. Kiderült, hogy nem. Azt hittem, hogy egy nagy matriarchális család sarjaként csak lányom születik majd. Örökké hálás leszek a Sorsnak, amiért kisfiam is lehet. Azt hittem, a nagymamám haját örököltem és nem fogok megőszülni. Már gyülekeznek az ősz hajszálak a fejemen.
Azt hiszem, nem kell nagyon tervezgetni.


Kriszta hívott meg ebbe a játékba, köszönöm neki. Íme a szabályok:
1. Linkeld be azt az embert a blogodba, aki kipécézett.
2. Ossz meg magadról hét dolgot, akár különleges, akár hétköznapi.
3. Pécézz ki 7 embert, nevezd meg és linkeld be őket a blogodba.
4. Egy hozzászólásban értesítsd őket a blogjukon, hogy ki lettek pécézve.

A jelöltjeim:

Tejmentes élet
Dulmina tündérkonyhája
Tintaleves
Fűszerkert
Lekvárosbkukta
Epertorta
Szilda kipróbált receptjei

A hal neve Vanda….ja nem….Csíkos durbincs (csipura)

A csíkos durbincs sokfelé él, ahol sós a víz. Mi Cipruson találkoztunk vele, az ő lehető legnagyobb szerencsétlenségére – és a mi szerencsénkre. Észak Cipruson csipura névre hal(l)gatna ha hallana, de hát nem hall mert hal.
Az étel bármilyen más tengeri halból elkészíthető.


Hozzávalók:

tengeri hal egyben
olíva olaj, törött fokhagyma és citromlé keveréke
citromkarikák

A halat kissé megsózzuk, megöntözzük az olíva olaj, törött fokhagyma és citromlé keverékével. Lehetőleg így hagyjuk egy kicsit állni. A hal hasába citromkarikákat teszünk.
Utána tepsiben először letakarva, majd a fedőt/alufóliát levéve a hal méretétől függően háromnegyed óra-óra alatt megsütjük.


Salátával, rizzsel tálaljuk.



Kis színes helyett most kis színesek. Egy pár kép Ciprusról.

Egy kis quiche

Maradok a leveles tészta vonalnál. És a receptkoppintási vonalnál. És a bécsi vonalnál.
Ez a recept a húgomé, aki Bécsben él. Bár a quiche francia étel, de a mi dolgozó magyar anyáinknak is nagy könnyebbséget jelent a mélyhűtőből elővenni egy kis leveles tészta csomagot és pillanatok alatt előállni ezzel a könnyű vacsorával.


Hozzávalók az alaprecepthez:

1cs. leveles tészta
3 egész tojás
300g creme fraiche/zsírosabb tejföl
300g reszelt sajt, lehetőleg valamilyen karakteresebb ízű , vagy sajtok keveréke (füstölt, ementáli)
bors,
szerecsendió
(szerintem só nem kell)


A fodrosszélű (vagy bármilyen egyéb) sütőformánkat kenjük ki margarinnal, a leveles tésztát nyújtsuk ki a megfelelő méretre, helyezzük a sütőedénybe. Késsel vágjuk le a lelógó tésztaszéleket.

Az egyéb hozzávalókat összekeverjük.

A sajtos masszát öntsük a tésztára, és az edényt toljuk a sütőbe. 175 fokon 20-30 perc alatt süssük addig, amíg a teteje pirulni nem kezd.

A „quiche” gyönyörűségünk beleillik az úgynevezett eltüntető ételek sorába, azaz minden hűtőben található maradékot beleadagolhatunk.

Ez alkalommal nálunk a szükségesnél kevesebb sajt (10-15 deka), ám 10 deka sonka volt fellelhető. A mélyhűtőben pedig még a nyáron eltett spenótlevelek várakoztak a nagy fellépésre, amiket kiolvasztva vékony csíkokra nyestem. Így ezek kerültek a masszába.

Lehet feta sajtot is használni, akkor nem kell reszelt sajt; a paradicsom-bazsalikom-fokhagyma szentháromsága lehet a vezérlő eszménk, de bármi, ami az eszünkbe jut, vagy amit a hűtőnk, kamránk kínál (nekem az alaprecept a kedvencem).


Ez nem csak eltüntető, hanem megosztó étel is, mindenki arra esküszik, hogy a saját receptje a tuti. Kérünk is belőlük a hozzászólásokba!!!

Díjat kaptam! :):):)

Bevallom mi az oka, hogy kissé megkésve vettem észre ezt a kitüntetést. Az amiért a blogom is akadozik mostanában kissé. Nevezetesen, hogy leginkább nyers koszton élek már vagy 3 hónapja. (de az eredménye ennek is megvan ám).

Köszönöm Neked Nicole!

Még egy vallomással tartozom. Nem vagyok blogolvasó csak -író. Így 5 kedvencet nem tudok megnevezni.

Azért a dicsőségtáblámra bátorkodom kitűzni ezt a kis szépséget.

Szilvás lepény

Ez a recept megtestesíti a „más tollával ékeskedni” szólást.
Viszont nagyon egyszerű.
Lopj ihletet, lopj ötletet és „lopj” szilvalekvárt. És olyan negyedórát-húsz percet, mert ennyi kell az elkészítéséhez.

Hozzávalók:
leveles tészta
házi szilvalekvár
porcukor, 1 vaníliás cukor a szóráshoz.


Nyújtsd ki a kiolvasztott leveles tésztát vékonyra, vágd fel kb. 6x6 cm-es kockákra, tegyél a közepére egy teáskanálnyi szilvalekvárt, tekerd fel (például a hókiflinél bemutatott módon). Előmelegített sütőben (175 fok) süsd addig, amíg aranysárga nem lesz. Még melegen forgasd a vaníliás porcukorba.

Sokkal több dícséretet fogsz kapni érte, mint amit megérdemelnél.

És hogy honnan is loptam mindezt? Valaki kérdezte, hogy milyen szilváslepényt készíthetne 2 éves forma kislányával, hogy a vakondmesét leutánozhassák. Valaki hozzám nagyon közelálló Bécsben él, a leveles tészta egyik őshazájában. Valaki vendégségbe hívott és ezt a süteményt tálalta elém. És ez a valaki még egy üveg féltve őrzött szilvalekvárral is megajándékozott.
Köszönöm Nektek!

Töltött paradicsom és gomba

Ez az étel előételként szerepelt egy vendégségben, amikor a főétel a múltkor látott töki pompos volt. Azonban önmagában, vagy húsétel köreteként is megállja a helyét.

Hozzávalók:

fél kiló kisebb fejű gomba
fél kiló kisebb paradicsomszemek
20 deka juhtúró
1 rúd campingsajt
2-3 evőkanál tejföl
friss bazsalikom felcsíkozva
2-3 gerezd zúzott fokhagyma
frissen őrölt bors

A gombákat megmossuk, megtisztítjuk, a tönkjüket eltávolítjuk. A paradicsomokat kettévágjuk, karalábévájóval vagy éles szélű kiskanállal a közepüket kivágjuk. Mindkét zöldséget jénai tálba tesszük.

A többi hozzávalóból krémet készítünk, ezt a gombákba illetve a fél paradicsomokba töltjük. 180 fokos sütőben addig sütjük, amíg a tetejük pirulni nem kezd (kb. fél óra).

Gluténmentes.


+ 1 tipp: töltsük a krémet zöld húsú paprikába is, és ezt tálaljuk az Olimpiát néző kosztosaink elé. HAJRÁ MAGYAROK!!!!

(március 15-én szintén stílusos nyitány lehet a trikolór a tányérunkon)

Töki pompos

- vagyis töki lompos, ahogy egy barátunk nevezi. Nem lenne kimondottan nyári étel, ami azzá teszi, az az, hogy a nagy sátoros fesztiválok egyik kedvence ugyebár. Ellenállhatatlan illatával magához vonzza a boldog mulatozókat, akik ettől a finomságtól még boldogabbak lesznek.

A férjem szerint a nagymamája is sütött hasonlót még a búbos kemencében és tejfölös lángosnak vagy kenyérlángosnak hívták.

Az is, kenyértészta, vagyis egy pizzatészta az alapja.


Hozzávalók:
A tésztához:
35-40 deka liszt
1 szárazélesztő (belvárosi orvosról elnevezve)
1 teáskanál só
1 teáskanál cukor
3 zuttyintás étolaj
2 deci langyos víz

A feltéthez
4-5 gerezd fokhagyma
másfél deci tejföl
10-15 deka füstölt hús, ez lehet tarja, vagy akár vékonyra szeletelt sonka is (pl. feketeerdei, angelo)
1 fej vöröshagyma
10-15 deka reszelt sajt

Elkészítjük a pizzatésztát. Egy keverőtál aljába 2 deci langyos vizet töltünk, hozzáadjuk a szárazélesztőt és a cukrot, összekeverjük a mixer dagasztó spiráljával, hozzálöttyintünk 3 evőkanál étolajat, ezzel is eldogozzuk, majd a lisztet és a sót. Addig dagasztjuk, amíg a tészta el nem válik az edény falától. Minél tovább dagasztjuk, annál több levegőt kap és annál szebb lesz a tésztánk. Ha úgy látjuk, hogy nem kapunk egy kis cipócskát, ami elég jól össze van állva, módosíthatunk némi liszt, vagy víz hozzáadásával (minden liszt másmilyen, nincsenek pontosan meghatározható arányok). Szerencsére ez a fajta szárazélesztő akár egy kiló lisztet is megkeleszt, úgyhogy elég nagy a játékterünk…

Ha a tészta összeállt, tiszta konyharuhával letakarva meleg helyen kétszeresére kelesztjük (fél-1 óra, a meleg függvényében).

Közben felvágjuk a füstölt húst, felkarikázzuk a hagymát, megreszeljük a sajtot és a fokhagymagerezdeket belepréseljük a tejfölbe.

Egy sütőlapot alaposan kiolajozunk, ebbe terítjük a megkelt tésztát. A széleit addig húzogatjuk, amíg a tészta fel nem veszi a tepsi alakját. Mazochisták használjanak sodrófát és nyújtódeszkát (lesz mit mosogatni).
175 fokon elősütjük, ez 5-6 percet jelent, amíg azt nem látjuk, hogy egy kéreg kezd kialakulni a tészta tetején. Ekkor kivesszük a sütőből, bekenjük a tejföllel, eloszlatjuk rajta a sonkát és a hagymát, majd megszórjuk a sajttal. Visszatoljuk a sütőbe, és addig sütjük, amíg a sajt széle pirulni nem kezd (kb. 20 perc).

Kovászos uborkát kínálhatunk hozzá.

Kisfiammal készülünk az óvodába, ezért Janikovszky örökbecsűjét olvassuk. Az egyik mesében Daninak van egy kincse, egy kulcs. A mese végén azt kérdezem a síró-pityogó-óvodába-egyelőre-még-nem-valótól:
- Neked van kincsed?
- Nincs.
- De van! – szól közbe a lányom – az anyukád az!

Egy fejcsóválás és hitetlenkedő tekintet a válasz.
- Anyu a bajátom! – mondja a kisfiam, miközben két keze közé fogja az arcomat.

Görög saláta

Sokat próbálkoztam a görög salátával, míg kikísérleteztem a nekem leginkább ízlőt. Ezek után döbbentem láttam a Spektrum tévé Görög örömök (vagy valami hasonló című) adásában, amint egy echte görög háziasszony a görög szigetvilágban, háttérben az égszínkék tengerrel pontosan így készíti el ezt a salátát. Azt hiszem az mutatkozik meg a népies konyhában, ami amúgy az egyik kedvenc elvem: az egyszerű nagyszerű.

A képen látható salátástálban kibékültek a görögök és a törökök, mert bár a saláta neve görög, a fekete olajbogyót Török Ciprusról hoztam hozzá. (esküszöm a török olajbogyóra, főleg, ha fekete)

Hozzávalók:

3 paradicsom

1 kígyóuborka

bő negyed fej lilahagyma (lehet több is, ha valaki szereti a hagymát)

fél citrom leve

5-6 kanál olívaolaj

só

friss oregánó

15 deka feta sajt (vagy ha török pártiak vagyunk, beyaz peynir)

fekete olajbogyó (vagy ha nincs a közelünkbn megbízható fekete olajbogyó - és bizton állíthatom, hogy Magyarország lefedettsége ebből a szempontból gyötrelmes - akkor zöld)

A zöldségeket értelemszerűen felaprítjuk. A hagymát vékony karikákra vágjuk, a paradicsomokat én először félbe, majd negyedbe vágom és úgy vágom vékony szeletekre, az uborkát felkockázom. Egy tálba teszem, összekeverem a fél citrom levével, a sóval és az olívaolajjal. Elméletileg 1:3-hoz a salátaöntetben az ecet (citromlé) és az olaj aránya. Ezt összekeverhetjük egy kis üvegedényben is, ha meg szeretnénk bizonyosodni a megfelelő arányokról. Hozzáaadjuk a friss, felaprított oregánót (télen a száraz is megteszi). Összekeverjük a salátát, vigyázva, hogy a paradicsom össze ne törjön, de ügyelve, hogy a sós-citromos-olajos lé átjárja a zöldségszeleteket. A tetején elhelyezzük ízlésesen a kockára vágott fetát és az olajbogyót. Figyelem! Sohasem keverjük el, mert akkor a feta összetörik és tulajdonképpen a salátaöntet részévé válik. Ha szeretnénk egész sajtdarabokkal találkozni a tányérunkon, akkor óvatosan adagoljunk, megkímélve a sajtkockákat. Nem utolsó sorban csinosabb is így.

És hogy még egy kicsit borzoljam görög barátaink idegeit, a tálat egy török kilimen helyeztem el.

(pironkodó szmájli).

Tiltott gyümölcs

Avagy a desszert, amit a férfiak is szeretnek

Avagy Rumtopf

A Rumtopf magyarul rumosfazék. Sajnos már nem tudok utánajárni, hogy nagymamám sváb nagypapám unszolására gyártotta-e a rumtopfot nyaranta, vagy az ő dunántúli hagyományai közé kell- e sorolni. Mindenesetre gyerekkoromban sóvárogva néztem a spájzajtóból a tiltott gyümölcsöt, az egyre növekvő és egyre gusztusosabban rétegződő Rumtopfot. Mondhatni sündörögtem körülötte, mint macska a tejesbödön körül.

Hozzávalók:
az aktuális idénygyümölcs
cukor
rum


Előkészítünk egy csatos üveget. Én kimostam és egy kis forralt vízzel átöblítettem. Beleraktam a most aktuális idénygyümölcsöt, az epret. Rászórtam annyi kristálycukrot, hogy ellepje. Felöntöttem rummal.
Egy kicsit állni kell hagyni a napon, mondjuk egy délután, aztán mehet a hűtőbe. Ha új gyümölcsfajtának lesz szezonja, akkor azt tesszünk az üvegbe, így rétegezzük, míg a szeder és a körte zárja a sort majd ősszel. Rumot egyre kevesebbet kell hozzáönteni, mert a gyümölcs maga is levet ereszt majd. 2-3 hét alatt szívja magába a gyümölcs a cukrot és a rumot, illetve ekkora érnek össze a nyár ízei az üvegben.

És hogy mire jó mindez?

Lehet rakni különféle torták, sütemények töltelékébe, a tetejére díszítésnek. Mi legjobban azt szeretjük, hogy vanília pudingra tesszük. A gyerekek színes szórócukrot, vagy csokireszeléket kapnak rá, mert ez tényleg nem nekik való. Mi viszont boldogan kanalazzuk, sőt egyre boldogabban ezt a pillanatok alatt elkészülő nyalánkságot.
A visszamaradt levet pedig szintén édességekbe használhatjuk, ha a recept rum hozzáadását írja elő.

Kedves Olvasóm! Idén nyáron Te is nyomon követheted a családunk – és reményeim szerint a Te Rumtopfod fejlődését. Friss hírek a blogban.

Csatos üveg

Norbi 333333333

Éjjajj úgy élvezem én a strandot....boldog eperszemek

Hátrányból előny

Lúdlábtorta másképp

A Nagy Családi Születésnapon – öten is tavasszal ünneplik a születésnapjukat a családunkban – lúdlábtorta volt az egyik ünnepelté. A nagy konyhai sürgés-forgásban a meggyet nem kevertem bele a krémbe, amit viszont már rákentem a tortalapra. Egy hirtelen ötlettől vezéreltetve belenyomtam a tetejébe a meggyeket és ezt öntöttem le a csokibevonattal. Kellemes házias, rusztikus külsőt nyert így a torta.

Tojásos galuska zöld bóbitával

Itt tulajdonképpen a Ronda és finom-sorozat egy újabb epizódjával van dolgunk.

Tojásos nokedlit szerettem volna csinálni salátával. Viszont nagyon nem tetszettek a fejessaláták. Rápillantottam egy másik jó kis zöld halomra és hirtelen felindulásomban vettem 3 maroknyi friss spenótot.

Hozzávalók:
spenót
olívaolaj
só
bors
fokhagyma

A spenótot megmostam, kiereztem, vékony csíkokra vágtam, olívaolajon megpároltam (zsírjára sütöttem). Ízesítettem sóval, borssal. A végén megfuttattam rajta két gerezd áttört fokhagymát is.

A kész tojásos nokedli tetejére halmoztam a tányéron.

A nokedlit én a következő összeállításban csinálom: 20-25 deka liszt, 2 tojás, só, szűk egy deci ásványvíz. Ez tulajdonképpen a sváb spätzle, egy picit keményebb a mi nokedlinknál, de nekem épp ezért tetszik.)

Karfiollángos

Ezt a receptet a cseh barátnőmtől tanultam. A játszótéren ismerkedtünk össze, a lányaink egy napon születtek. Gabi diplomatafeleség, ma már Amerikában élnek. Habár ezt a blogot nem fogja tudni elolvasni, az együtt töltött szép napokra emlékezem…

Hozzávalók:1 szép fej karfiol
2 tojás
3 evőkanál liszt
szerecsendió
só

a sütéshez étolaj

A karfiolrózsákat nyersen lereszeljük az almareszelőn. Nagyon könnyen megy, talán könnyebben, mint az alma. Összekeverjük a tojássárgájával, a liszttel, a sóval és a frissen reszelt szerecsendióval. A tojásfehérjéket felverjük habnak, ezt is belekeverjük. Ha a karfiolfejünk ígéretesen túlméretes, akkor még egy tojást és egy kanál lisztet belekeverünk, hogy kissé sűrűbb tésztát kapjunk, mint a palacsintatészta.

Közepesen forró olajba merőkanállal szedjük, mindkét oldalát átsütjük.

Tejföllel, savanyúsággal, friss paradicsommal tálalhatjuk. Önmagában is finom, könnyű vacsora. Lehet köret is hús mellé, vagy húspótló rizs, hasábburgonya, krumplipüré mellé, nagyon sokoldalú.

Tejfehérjementes.


Gabi kislánya és az enyém nagyon jól eljátszanak egymással, pedig nincs közös nyelvük. Azt hiszem példát kellene vennünk róluk.

Kapros-olajbogyós túrókrém

Hogy ne mindig csak a felvágott-sajt-lekváros, vajas kalács körforgalomban haladjunk, a Reggeli- és Vacsorafélék Országútján, szeretek kitérőt tenni a Krémek → feliratú kivezető tábla irányába is.
A túró különösen jó lehetőségeket kínál erre. Szeretem a túrót, általában meg is vagyok elégedve a minőséggel. Ha jó sorsunk azonban lehetővé teszi, vásároljunk házi túrót!


Hozzávalók:20-25 deka túró
kb. egy deci tejföl
2-3 gerezd fokhagyma
1 csokor kapor
10 deka zöld olajbogyó vagy kígyóuborka
só
frissen őrölt bors


Összekeverjük a túrót a tejföllel, hogy olyan halmazállapotú legyen, ami nem folyik le a kenyérről. Ezután belekeverjük az ízesítőket: a félbevágott olajbogyókat, az apróra vágott kaprot, a sót – vigyázva a mennyiséggel, mert az olajbogyó is sós – a zúzott fokhagymagerezdeket és a frissen őrölt borsot.

Ha nem szeretjük az olajbogyót, használjunk kígyóuborkát (vagy mindkettőt). reszeljük le az almareszelőn és úgy adjuk a krémhez.

Friss kenyérszeletekre kenjük, lehetőleg bagettre, vagy zsúrkenyérre. Csak fogyasztás előtt tegyük, hogy a krém ne áztassa el a kenyérszeleteket. Paradicsomot kínálhatunk mellé.

Tojásmentes.

A túró szóról egyből egy középiskolás élményem ugrott be. A büfében egyszer percekig nem tudtam megszólalni a nevetéstől, amit az előttem álló fiú rendelése váltott ki. Mivel magas volt, le kellett hajolnia, úgy nézett be Julika nénire a kis tálalóablakon keresztül és barátságos mosollyal, melyet a jóindulat elnyeréseképpen tett, ennyit mondott:
- Egy nagy túróst kérek!

Aki szeret, etet

- ezt a feliratot olvastam a Lehel Csarnok egyik hentesboltjára kiírva. Egy örökérvényű igazság, rusztikusan egyszerűen megfogalmazva. A szeretet egyik legfontosabb kifejezési módja a gondoskodás. Persze, hogy tényleg gondoskodás legyen, nem árt okosan közelíteni a dologhoz, egészséges ételeket készíteni. Nehogy úgy járjunk, mint az idős néni, akinek kutyácskája alig bír döcögni virslilábain, hiszen azoknak egy jól megtermett hurkatestecskét kell cipelniük, ami a folyamatos jutalomfalat-osztásban vált ilyenné.
Azért néha mi is megengedhetünk egy-egy jutalomfalatot szeretteinknek, „egy szippantást a jóból”.

Oroszkrémtorta
Sokkal egyszerűbb elkészíteni, mint az ember gondolná!

Hozzávalók:
egy kerek piskótalap (6 tojásból)

A krémhez:3 tojássárgája
3 evőkanál mazsola
rum, vagy rumaroma
kandírozott narancshéj
1 evőkanál liszt
10 deka kristálycukor
2 zacskó vaníliás cukor
½ dl tej
2 dl tejszín
1 zacskó habfixáló

A díszítéshez:darált keksz, vagy dió
pár szem meggy vagy eper
2 dl tejszín
2 ek porcukor
1 zacskó habfixáló

A mazsolát beáztatjuk a rumba, vagy a rumaromába. Nálunk most konyakaromát lehetett kapni, azzal is tökéletes volt.

A krémhez lábosban habverővel összekeverjük a 10 deka kristálycukrot, a 2 vaníliás cukrot a három tojássárgájával, hozzákeverjük, az 1 evőkanál lisztet és a fél deci tejet. Nagyon lassú tűzön, vastagtalpú acéllábosban vagy gőz fölött folyamatos kevergetés mellett besűrítjük. Éppúgy, mint a lúdlábtorta krémjét. Felverjük a tejszínt a habfixálóval habnak, ha kihűlt a tojásos krém, fakanállal óvatosan összekeverjük vele, hogy a hab össze ne törjön. Hozzáadjuk a lecsepegtetett mazsolát (pár szemet tegyünk félre) és egy kicsit a levéből is löttyintünk hozzá.

A kerek piskóta lapot, melyet a Hát ez piskóta! fejezetben leírtak szerint sütöttünk meg, vagy készen vettünk, lehetőség szerint 3 lapra vágjuk, de ha úgy alakul, a kettő is megteszi. A lapokat meglocsoljuk a rummal, vagy az aromával, megkenjük a krémmel. Úgy gazdálkodjunk, hogy az oldalára és a tetejére is jusson.

Az oldalát megszórjuk darált keksszel. A tetejére habzsákból kinyomjuk a 2 evőkanál porcukorral és 1 zacskó habfixálóval felvert 2 deci tejszínt. Ha nincs habzsákunk, akkor villával tetszetősen elrendezgetjük a torta tetején a habfelhőket., az amerikai lakodalmi torta keresetlenségét kölcsönözve neki. A mazsolából félretett pár szemmel megszórjuk, a szélére egyenlő távolságra meggyet, vagy epergerezdeket ültetünk.

Behűtjük, egy pár óra kell neki, hogy ne legyen folyós a krém.

És ha már a csigáknál tartottunk múltkoriban.
Kislányom is élvezettel nézegeti a csigákat, gyűjtögeti a házukat. Ő azonban örök lázadó.
- Nézd Anyu, itt van egy csiga! Ebben lakik! – szalad hozzám kislányom egy szép éticsiga-házzal.
- Ebben a csigaházban már nem lakik senki, a csiga elköltözött belőle. –mondom.
- De! Én láttam, hogy felkapcsolta a villanyt!

Díszítési javaslat: kandírozott narancshéj, piros és fekete ribizli

Meggyel és rumba áztatott mazsolával

Brokkoli-krémleves

A leves az kell, mert körülölel. Melegít télen, vagy hűt nyáron. Jóllakat vagy étvágyat gerjeszt. Folyadék, rost, vitamin, élet és erő.

Hozzávalók

egy kisebb fej brokkoli
egy fej vöröshagyma
1 leveskocka (ha lehet, bio)
1-2 gerezd fokhagyma (elmaradhat)
1 krumpli (elmaradhat)
olívaolaj
bazsalikom, oregánó, só, bors
2 deci tejföl

A tálaláshoz pirított kenyérkocka, esetleg reszelt sajt (lehet füstölt is).

Olívaolajon megpároljuk a kockákra vágott vöröshagymát, majd megfuttatjuk rajta a széttört fokhagymát, épp csak, hogy az illatát megérezzük. Felöntjük vízzel, hozzáadjuk a megmosott, rózsáira bontott brokkolit, a leveskockát és bazsalikommal (akár ízkockával), oregánóval fűszerezzük. Ha szükséges, utána sózunk. Ha valaki sűrűbben szereti, tehet bele egy krumplit is, én nem szoktam.

Amíg a leves fő, elkészítjük a pirított kenyérkockákat (A fokhagyma-krémlevesnél leírt módon).

Ha puha a brokkoli, botmixerrel összeturmixoljuk a levest. Úgy szoktam, hogy szűrőlapáttal kiszedem a brokkolirózsákat és a hagymacsíkokat, és egy kis főzőlével együtt homogenizálom, majd visszazuttyintom a lábosba. A tejfölt egy tálba teszem, egy kis levest merek hozzá, habverővel elkeverem, majd újabb levesadag következik. Addig csinálom, amíg kellően meleg nem lesz, akkor visszaöntöm a lábosba a tejfölös levet. Lisztet nem használok, a zöldség éppen eléggé sűrűvé teszi a levest.

Frissen reszelek rá borsot, még egyet rottyantok rajta és boldogan kanalazzuk a tányérba bekészített kenyérkockákra és reszelt sajtra.

Tojásmentes.
Gluténmentes.

Majd boldogan kanalazzuk a szánkba. A gyerekeim is majdnem olyan boldogan kanalazzák, mint ahogy az utánakövetkező palacsintát eszik.
Ez utóbbit eszegettem kissé lemaradva a családtól, mivel ők már az első palacsinták után nekiláttak falatozni. Fiacskám úgy gondolta tesz még egy kört és kérte, hogy az ő szájába is tegyek „fajatot”. Kisvártatva ezt az utasítást kaptam:
- Ne te egyed a sokat! Én eszem a sokat!

Töltött zsömle

Szeretem azokat a menüket, hogy leves és valamilyen tartalmasabb desszert. Egyszerűen is meg lehet oldani a kérdéskört, vesz az ember a pékségben friss kakaós csigát, túrós táskát, meggyes papucsot.

Vagy van otthon gondosan takargatott szikkadt zsömléje és készít egy töltött zsömlét. Ha nem gondoskodtunk előre a szikkadásról, akkor fáradjunk el a legközelebbi nagyobb élelmiszerüzletbe. Biztosan lesz eredmény. Ha azonban pórul járnánk, és csakis friss zsömle lenne készleten, ne habozzuk megvenni azt!


Hozzávalók:
4 zsömle
tej (pohárnyi)

A töltelékhez
20 deka túró
2 deci tejföl vagy 1-2 tojás
1 citrom reszelt héja
1 vaníliás cukor
mazsola
porcukor

A töltelék hozzávalóiból krémet készítünk. Szerintem ez egy nagyon jó kis túrókrém, önmagában elkanalazva, palacsinta- vagy rétes-tölteléknek is. Ha nyersen esszük, a tejfölt teszem bele, ha sütjük, akkor a tojást (vagy mindkettőt).

A zsemléknek kis kalapot vágunk, a nagyobbik rész belsejét kitépkedjük, és a krémhez adjuk. Egy pici tejjel átitatjuk a zsemlék belső falát. Beletöltjük a krémet, visszatesszük a kalapokat, és a tetejüket megkenjük egy-egy teáskanál tejföllel. Tepsibe tesszük őket, és a maradék tejet a tepsibe öntjük. 175 fokon addig sütjük, amíg a tetejük barnulni kezd.

És ha már a csigánál járunk. Kisfiam gyakran kap tízóraira kakaós csigát. Már tisztáztuk, hogy nem élőlény. Onnan jöttem rá, hogy annak hiszi, hogy gyakran kérdezgette, amikor a tányérjára tettem:
- Meghalt?
Megnyugtattam, hogy nem élő állatot tálalok elé, sőt nem is holtat, hanem egy tésztafélét. Úgy látszik azonban, hogy mégsem lendültünk túl tökéletesen ezen a problematikán. Amikor a mai példányt betettem a kosaramba – ezt a műveletet mindig egy kis izgalom előzi meg, hogy vajon kapunk-e – akkor a vadászok diadalittasságával kiáltott fel:
- Elkaptuuuuk!
Tényleg nagy bravúr volt, a párducfürgeségű puhatestű már iszkolt volna a hűtőpultok felé.

Fűszeres sültkrumpli

A fűszeres sültkrumpli idő és pénztárcakímélő megoldás. Önmagában vagy köretnek is jó. A férjem kedvenc zöldsége a krumpli, így sohasem nyúlok mellé, ha ezt az ételt tálalom.
Mennyiséget nem írok, mindenki igényei szerint hámozzon krumplit. Az arányokat elrontani nem lehet!

Hozzávalók
krumpli
olívaolaj
fűszerek tetszés szerint: kakukkfű, oregano, bazsalikom, rozmaring, majoranna (2-3 fajta elég)
fokhagyma
só
bors


A krumplikat meghámozzuk, félbevágjuk és egy sütőlapra tesszük. Az olívaolajat összekeverjük a fűszerekkel, a préselt fokhagymával, és a krumplikra kanalazzuk őket. Sózzuk, frissen őrölt borssal meghintjük.
Meleg, 175-200 fokos sütőben addig sütjük, amíg a krumplik pirulása eléri az ízlésünknek megfelelő szintet.
Én azt szeretem, ha valami nagy galádság után alaposan elszégyellik magukat a krumplihuszárok, és megbarnul a szélük!

Tojásmentes.
Tejfehérjementes.

Mint írtam, elrontani nem lehet.
Kisfiam már tudja, hogy ha valamit elrontunk, arra van orvosság, meg kell ismételni. Kedvenc tornakazettám előadőjának, Bíró Icának a szavaival élve: kezdjük előről a gyakorlatot.

Ez a logika vezethette akkor is, amikor a balettelőadásról beszélgettünk vele.
- Ma megint megyünk megnézni a testvéredet. A színházban fog szerepelni, mint tegnap.
- Nem sitejüjt????

Répa-káposzta saláta nem csak nyulaknak

A kislányunkat több okból sem írattuk Waldorf-oviba. Az egyik nyomós érv az volt, hogy ő bizony szereti a husit, a zöldséget pedig nem eszi meg. Szégyen ide, szégyen oda, nem eszi. Ezt a salátát viszont ő is szívesen elropogtatja.
Az öntetét hamis majonézzel készítettem, ami így kevésbé kalóriadús.
Gyakran tálalom a sajtos melegszendvics mellé, vagy amint az a képen is látható, a fűszeres sült krumpli (következő recept), esetleg virsli köreteként.
Az étel nem csak télvégi, hanem hóvégi is.

Hozzávalók

sárgarépa, tetszés szerinti mennyiségben
káposzta, egy kisebb fejnek a fele
1 csokor újhagyma
1 csokor petrezselyem

Az öntethez
3 főtt tojássárgája
2 doboz natúr joghurt
só

A répát megpucoljuk, lereszeljük az almareszelőn (nagy lyuk). A káposztát vékony szeletekre vágjuk, a nagy levélerezeteket kiválogatjuk, inkább csak maga a levél maradjon benne. Az újhagymát felkarikázzuk, a petrezselymet apróra vágjuk. Egy salátástálban összekeverjük.

A tojásokat megfőzzük, a sárgájukat villával összetörjük, majd hozzákeverjük a natúr joghurtot és a sót. A salátára öntjük, és jól megforgatjuk benne a zöldségeket. Egy kis behűtés jót tesz neki.

Az igazi majonéz nyers tojássárgájával és olajjal készül – só és ecet ízesítéssel. Ez egyrészt nagyon hizlaló, másrészt a gyerekek miatt nem szoktam nyers tojást használni.

Tojásmentesen: használjuk házi vagy kész majonézt.

A saláta téli, de a történet tavaszi. Kisfiam mellettem sertepertélt a kertben, amíg a körtefát metszettem. Egyszer csak rátalált egy jó hosszú szőlőindára.
- A pojszíjót is levágod? – kérdezte tőlem nagy szakértelemmel a kerti törpe.

A porszívót amúgy nem vágom le, felfut a diófára és azt a különös optikai csalódást okozza, hogy szőlő nő a diófán.