Sajtos melegszendvics

Ez a melegszendvicskrém barátaink körében az Anyul-féle szendókrém néven vonult be a köztudatba. Hajdanában a Belváros közelében laktunk, és népes baráti társaságunk gyakran ugrott fel hozzánk egy jót beszélgetni. Ezt a krémet pedig el lehetett készíteni a ház bejárata melletti kisbolt kínálatából is – feltéve, ha gondosan ügyelt az ember arra, hogy kakukkfűkészlete sose fogyjon ki.
Egyébként egy igazi "eltüntetős" recept: ha már nem olyan friss a tejföl, vagy a kenyér, netán kicsit száraz a sajt, itt biztosan észrevétlen marad ez a kis fáradtság.

Hozzávalók:
15 deka reszelt sajt
2 deci tejföl
kakukkfű
frissen őrölt bors
1-2 teáskanál mustár

Esetleg szalámi, kolbász, gomba

A hozzávalókat összekeverjük. A mennyiséget körülbelülre írtam, a lényeg, hogy a krém kenhető állagú legyen, de ne túl híg. A férjem szereti, ha a szendvicskrém és a kenyér közé becsúsztatok egy-egy szelet kolbászt, vagy szalámit. A gombaszelet is jó választás, ezt belekeverhetjük magába a krémbe, vagy csak úgy a krém alá fektetjük. A sütő grill-üzemmódján, vagy egyéb grillezésre alkalmas eszközben megsütjük.

A kakukkfűkészletekre azóta nem kell annyira odafigyelni, mivel szabadon nő a kertünkben a fű között. Kislányommal szoktunk is szedni, hogy frissen kerüljön az ételbe – például a jó sok hagymával készülő gombás rántottának is igen jó ízt kölcsönöz. Ezek a reggeli kakukkfűszedések annyira tetszenek leánykámnak, hogy napközben is hozza a különféle gyomokat és fűszálakat, hogy azokat is tegyem a levesbe.
Szerencsére azután nem kéri számon, hogy a tányérjában nem találkozik velük. És nem azért, mert fecskefészek leves lenne gyakran az étlapon.