Padlizsánkrém

Szerintem az egyik legszebb zöldség a padlizsán. Ha meglátom, rögtön a nyár jut róla eszembe és jókedvem lesz. Az a fényes héj, az a mélylila szín… Egy ideig azért álmodoztam a VW Polójáról, mert padlizsánlila színben is lehetett kapni. Igaz, ha a padlizsán leveszi a ruháját, már nem annyira csinos, viszont nagyon ízletes…



Hozzávalók, hozzávetőleg:

2 kisebb padlizsán – szeretem a kisebbeket, meggyőződésem, hogy zsengébbek
4-6 gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyem
olívaolaj
1 citrom leve
só
frissen őrölt bors


A padlizsánt tepsibe téve, 175 fokon kb. 40 perc alatt megsütjük (akkor jó, ha barnul a héja). A tepsit a sütőből kivéve egy tányért borítunk a padlizsánra, ami az így keletkező gőzfürdőben úgy dönt, hogy bármilyen szép is az a lila selyem pongyola, túl meleg, úgyhogy jó lenne, ha valaki levenné rólam… Ezen ne múljon, a héját egy negyedórás izzasztás után nagyon egyszerűen lehúzhatjuk a zöldséghúsról.

Rozsdamentes vagy fakéssel (ez nagyon fontos, mert különben megfeketedik a padlizsán), felszeleteljük, meglocsoljuk a citromlével, hogy ne barnuljon meg.

Hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, a valamennyire felaprított petrezselymet, az olívaolajat, a sót és a borsot, majd botmixerrel péppé daráljuk.

Pár órát hűtőben állni hagyjuk, hogy összeérjenek az ízek, majd pirítós kenyérre kenve fogyasztjuk.

Napokig friss marad.

Mi gyakran esszük az ezelőtt tárgyalt vega tatárbifsztekkel, és a sajtos melegszendviccsel kombinálva.


Gluténmentes.
Tejfehérjementes.


A csinos ruha fontos. Különösen azoknak, akiket hiúmajomgénnel szerencséltetett jó sorsa.
- A reggel azért van, hogy csinosat vegyünk fel! – oktatott ma reggel kisfiam egy nagy adag szemrehányással a hangjában, amikor egy neki nem tetsző kardigánba akartam belegyömöszölni. Nem padlizsánlilába. Napsárgába, hogy a nyárias hangulatnál maradjunk ez első havazós napon. A helyes választás kisfiúról lévén szó, a szilvakék lett volna természetesen.