2008. augusztus 15., péntek

Töltött paradicsom és gomba



Ez az étel előételként szerepelt egy vendégségben, amikor a főétel a múltkor látott töki pompos volt. Azonban önmagában, vagy húsétel köreteként is megállja a helyét.

Hozzávalók:

fél kiló kisebb fejű gomba
fél kiló kisebb paradicsomszemek
20 deka juhtúró
1 rúd campingsajt
2-3 evőkanál tejföl
friss bazsalikom felcsíkozva
2-3 gerezd zúzott fokhagyma
frissen őrölt bors

A gombákat megmossuk, megtisztítjuk, a tönkjüket eltávolítjuk. A paradicsomokat kettévágjuk, karalábévájóval vagy éles szélű kiskanállal a közepüket kivágjuk. Mindkét zöldséget jénai tálba tesszük.



A többi hozzávalóból krémet készítünk, ezt a gombákba illetve a fél paradicsomokba töltjük. 180 fokos sütőben addig sütjük, amíg a tetejük pirulni nem kezd (kb. fél óra).

Gluténmentes.


+ 1 tipp: töltsük a krémet zöld húsú paprikába is, és ezt tálaljuk az Olimpiát néző kosztosaink elé. HAJRÁ MAGYAROK!!!!
(március 15-én szintén stílusos nyitány lehet a trikolór a tányérunkon)

2008. augusztus 13., szerda

Töki pompos


- vagyis töki lompos, ahogy egy barátunk nevezi. Nem lenne kimondottan nyári étel, ami azzá teszi, az az, hogy a nagy sátoros fesztiválok egyik kedvence ugyebár. Ellenállhatatlan illatával magához vonzza a boldog mulatozókat, akik ettől a finomságtól még boldogabbak lesznek.

A férjem szerint a nagymamája is sütött hasonlót még a búbos kemencében és tejfölös lángosnak vagy kenyérlángosnak hívták.

Az is, kenyértészta, vagyis egy pizzatészta az alapja.


Hozzávalók:
A tésztához:
35-40 deka liszt
1 szárazélesztő (belvárosi orvosról elnevezve)
1 teáskanál só
1 teáskanál cukor
3 zuttyintás étolaj
2 deci langyos víz

A feltéthez
4-5 gerezd fokhagyma
másfél deci tejföl
10-15 deka füstölt hús, ez lehet tarja, vagy akár vékonyra szeletelt sonka is (pl. feketeerdei, angelo)
1 fej vöröshagyma
10-15 deka reszelt sajt

Elkészítjük a pizzatésztát. Egy keverőtál aljába 2 deci langyos vizet töltünk, hozzáadjuk a szárazélesztőt és a cukrot, összekeverjük a mixer dagasztó spiráljával, hozzálöttyintünk 3 evőkanál étolajat, ezzel is eldogozzuk, majd a lisztet és a sót. Addig dagasztjuk, amíg a tészta el nem válik az edény falától. Minél tovább dagasztjuk, annál több levegőt kap és annál szebb lesz a tésztánk. Ha úgy látjuk, hogy nem kapunk egy kis cipócskát, ami elég jól össze van állva, módosíthatunk némi liszt, vagy víz hozzáadásával (minden liszt másmilyen, nincsenek pontosan meghatározható arányok). Szerencsére ez a fajta szárazélesztő akár egy kiló lisztet is megkeleszt, úgyhogy elég nagy a játékterünk…

Ha a tészta összeállt, tiszta konyharuhával letakarva meleg helyen kétszeresére kelesztjük (fél-1 óra, a meleg függvényében).

Közben felvágjuk a füstölt húst, felkarikázzuk a hagymát, megreszeljük a sajtot és a fokhagymagerezdeket belepréseljük a tejfölbe.

Egy sütőlapot alaposan kiolajozunk, ebbe terítjük a megkelt tésztát. A széleit addig húzogatjuk, amíg a tészta fel nem veszi a tepsi alakját. Mazochisták használjanak sodrófát és nyújtódeszkát (lesz mit mosogatni).
175 fokon elősütjük, ez 5-6 percet jelent, amíg azt nem látjuk, hogy egy kéreg kezd kialakulni a tészta tetején. Ekkor kivesszük a sütőből, bekenjük a tejföllel, eloszlatjuk rajta a sonkát és a hagymát, majd megszórjuk a sajttal. Visszatoljuk a sütőbe, és addig sütjük, amíg a sajt széle pirulni nem kezd (kb. 20 perc).

Kovászos uborkát kínálhatunk hozzá.



Kisfiammal készülünk az óvodába, ezért Janikovszky örökbecsűjét olvassuk. Az egyik mesében Daninak van egy kincse, egy kulcs. A mese végén azt kérdezem a síró-pityogó-óvodába-egyelőre-még-nem-valótól:
- Neked van kincsed?
- Nincs.
- De van! – szól közbe a lányom – az anyukád az!

Egy fejcsóválás és hitetlenkedő tekintet a válasz.
- Anyu a bajátom! – mondja a kisfiam, miközben két keze közé fogja az arcomat.

Görög saláta


Sokat próbálkoztam a görög salátával, míg kikísérleteztem a nekem leginkább ízlőt. Ezek után döbbentem láttam a Spektrum tévé Görög örömök (vagy valami hasonló című) adásában, amint egy echte görög háziasszony a görög szigetvilágban, háttérben az égszínkék tengerrel pontosan így készíti el ezt a salátát. Azt hiszem az mutatkozik meg a népies konyhában, ami amúgy az egyik kedvenc elvem: az egyszerű nagyszerű.


A képen látható salátástálban kibékültek a görögök és a törökök, mert bár a saláta neve görög, a fekete olajbogyót Török Ciprusról hoztam hozzá. (esküszöm a török olajbogyóra, főleg, ha fekete)



Hozzávalók:


3 paradicsom

1 kígyóuborka

bő negyed fej lilahagyma (lehet több is, ha valaki szereti a hagymát)

fél citrom leve

5-6 kanál olívaolaj


friss oregánó

15 deka feta sajt (vagy ha török pártiak vagyunk, beyaz peynir)

fekete olajbogyó (vagy ha nincs a közelünkbn megbízható fekete olajbogyó - és bizton állíthatom, hogy Magyarország lefedettsége ebből a szempontból gyötrelmes - akkor zöld)


A zöldségeket értelemszerűen felaprítjuk. A hagymát vékony karikákra vágjuk, a paradicsomokat én először félbe, majd negyedbe vágom és úgy vágom vékony szeletekre, az uborkát felkockázom. Egy tálba teszem, összekeverem a fél citrom levével, a sóval és az olívaolajjal. Elméletileg 1:3-hoz a salátaöntetben az ecet (citromlé) és az olaj aránya. Ezt összekeverhetjük egy kis üvegedényben is, ha meg szeretnénk bizonyosodni a megfelelő arányokról. Hozzáaadjuk a friss, felaprított oregánót (télen a száraz is megteszi). Összekeverjük a salátát, vigyázva, hogy a paradicsom össze ne törjön, de ügyelve, hogy a sós-citromos-olajos lé átjárja a zöldségszeleteket. A tetején elhelyezzük ízlésesen a kockára vágott fetát és az olajbogyót. Figyelem! Sohasem keverjük el, mert akkor a feta összetörik és tulajdonképpen a salátaöntet részévé válik. Ha szeretnénk egész sajtdarabokkal találkozni a tányérunkon, akkor óvatosan adagoljunk, megkímélve a sajtkockákat. Nem utolsó sorban csinosabb is így.


És hogy még egy kicsit borzoljam görög barátaink idegeit, a tálat egy török kilimen helyeztem el.

(pironkodó szmájli).