2008. szeptember 24., szerda

Díjat kaptam! :):):)


Bevallom mi az oka, hogy kissé megkésve vettem észre ezt a kitüntetést. Az amiért a blogom is akadozik mostanában kissé. Nevezetesen, hogy leginkább nyers koszton élek már vagy 3 hónapja. (de az eredménye ennek is megvan ám).

Köszönöm Neked Nicole!


Még egy vallomással tartozom. Nem vagyok blogolvasó csak -író. Így 5 kedvencet nem tudok megnevezni.


Azért a dicsőségtáblámra bátorkodom kitűzni ezt a kis szépséget.

Szilvás lepény


Ez a recept megtestesíti a „más tollával ékeskedni” szólást.
Viszont nagyon egyszerű.
Lopj ihletet, lopj ötletet és „lopj” szilvalekvárt. És olyan negyedórát-húsz percet, mert ennyi kell az elkészítéséhez.


Hozzávalók:
leveles tészta
házi szilvalekvár
porcukor, 1 vaníliás cukor a szóráshoz.


Nyújtsd ki a kiolvasztott leveles tésztát vékonyra, vágd fel kb. 6x6 cm-es kockákra, tegyél a közepére egy teáskanálnyi szilvalekvárt, tekerd fel (például a hókiflinél bemutatott módon). Előmelegített sütőben (175 fok) süsd addig, amíg aranysárga nem lesz. Még melegen forgasd a vaníliás porcukorba.
Sokkal több dícséretet fogsz kapni érte, mint amit megérdemelnél.

És hogy honnan is loptam mindezt? Valaki kérdezte, hogy milyen szilváslepényt készíthetne 2 éves forma kislányával, hogy a vakondmesét leutánozhassák. Valaki hozzám nagyon közelálló Bécsben él, a leveles tészta egyik őshazájában. Valaki vendégségbe hívott és ezt a süteményt tálalta elém. És ez a valaki még egy üveg féltve őrzött szilvalekvárral is megajándékozott.
Köszönöm Nektek!