2009. március 21., szombat

Spenótos haltekercsek gyömbéres-tejszínes szósszal




Kalandos úton került hozzám egy nyers gyömbér. Egyenesen Bécsből jött. Mivel az idő túl gyorsan telik, és nem jutott idő a közös főzőcskézésre, a tulajdonosa nálam hagyta, azzal a felkiáltással, hogy legközelebb a blogomban szeretné látni. Íme.

Hozzávalók
tengeri halfilé
spenót levelek
olívaolaj
fokhagyma

bors
egy citrom
egy csokor petrezselyem
fekete olajbogyó

A mártáshoz
3-4 centis friss gyömbér
negyed fej vöröshagyma
pár levélke bazsalikom
2 deci tejszín
2-3 evőkanál olívaolaj



A spenótleveleket kierezzük, olívaolajon a zsírjára sütjük, azaz addig pároljuk az olajban, amíg a kieresztett levét elfővi. Sózzuk, borsozzuk, a végén megfutattunk rajta 2 gerezd fokhagymát, épp csak amíg az illatát megérezzük. (ez a „zöld bóbita” a spenótos tojásos nokedli receptjében is).

A halfiléket kiterítjük, és bekenjük a spenót masszával. Egy-két haltekercsbe kimagozott fekete olajbogyót is tettem. A fekete olajbogyó csak az én perverzióm a családban (na jó, a férjem is hajlandó megenni), úgyhogy nem az összesre tettem, készült csak spenótos változat is. Feltekertem a halszeleteket, 2 fogpiszkálót szúrtam bele, hogy rögzítsem őket, és a tekercseket egy tűzálló tálba tettem szép sorjában. A tetejükre citromkarika került és az egészet megszórtam végül egy csokor apróra vágott petrezselyemmel is.

175 fokon 25-30 perc alatt készre sütöttem.

Közben elkészítettem a mártást.

A spenót visszamaradt olaját kiegészítettem egy kicsit, egy negyed fej nagyon apróra vágott vöröshagymát megdinszteltem rajta. A tűzről lehúzva hozzáreszeltem a gyömbért, hozzáöntöttem a tejszínt, megsóztam és lassú tűzön addig kevergettem, amíg besűrűsödött. A főzés vége felé egy pár durvára vágott bazsalikomlevelet is beleszórtam.

Az ételt rizzsel és friss salátával ettük. A gyerekek kedvéért a jól bevált, szelídebb ízű tartárt is feltálaltam, mert a gyömbér enyhén csípős.

A férjem ebéd után csak ennyit mondott: csillagos ötös.

A lányom meg azt, hogy most úgy fogja megcsinálni a matekleckéjét, mint a karikacsapás. Mivel azzal „szédítettem”, hogy egye csak szépen, a hal okosít.

Gluténmentes.
Tejfehérjementes
(a mártást tejszínpótlóval készítve).

Itt a tavasz, ha nehezen adja is magát. Ennek olyan jeleivel találkozunk, mint például az ablakon berepült, ám gyöngécskének bizonyult katicabogár. Kisfiam intézkedős típus, rögtön a tettek mezejére lépett. A füléhez illesztett egy játék fél tojást és már mondta is:
- Szia állatorvos! A katica meghalt. … Értem. Szia!
- Mit mondott az állatorvos? – kérdeztem tőle.
- Hát hogy nagyon nem tud már segíteni.

Tavasz lesz, gyönyörű. Néha fájdalmasan gyönyörű, mint Vivaldi Négy évszakának Tavasza.

Nincsenek megjegyzések: